Íme két rövid hír azzal kapcsolatban, hogy a karácsony közeledte milyen feladatot rótt a rendőrségre a XX. század hajnalán…
Szép, vallásos szokás volt az hajdan, hogy karácsony előestéjén a gyerekek díszes betlehemmel vagy csillaggal járták be a Megváltó születésének örömével eltöltött ünneplő ismerősöket. – Azonban ez a vallásos szép szokás elfajult, ma már jó részben keresetté vált, sőt felhasználják arra is, hogy idegen ingó dolgokat jogtalanul eltulajdonítsanak, vagyis lopnak. Épen ezért a kántálást ma már rendőri felügyelet alá kellett helyezni, illetve a kántálás csak a főkapitánytól előzetesen kinyert megbizható emberek részére kiadott engedély és rendőri kíséret mellett történhetik. Ezen intézkedéssel eleje vétetik a visszaéléseknek, s talán visszatereltetik idővel az elfajulás, hogy a kántálás rugói nem anyagi előnyök lesznek, hanem mint régen, a vallásos érzület kielégitése.
Forrás: Rendőri lapok. I. évf. 7. sz. (1904. dec. 15.), p. 2.
E régi jó időkből fentmaradó szokás — úgy látszik — nem megy ki a divatból. A hatóság nem is akarja eltörölni, a vallásos érzületet közelről érintő, nemesebb indulatokat gerjesztő, szép ünnepélyes színezetű gyakorlatot, — azonban annak elfajulását, más czélokra való felhasználását nem engedi s épep úgy, mint máskor, az idén is a kántálók egy korona lefizetése mellett hatósági engedélyt tartoznak váltani, s csak rendőri felügyelet mellett járhatják be a várost.
Forrás: Rendőri lapok. II. évf. 10. sz. (1905. dec. 15.), p. 4.