Magyar rendőr: a Magyar Királyi Rendőrség szaklapja

Megjelenés: 1934-1944

Kiadó: Magyar Királyi Rendőrségi Detektívek Országos Nyugdíjpótló és Segélyező Egyesülete

Felelős szerkesztő: Vécsey Leó

Számozás/gyakoriság: 1. (9. évf.) évf. 1. (195.) sz. (1934. okt. 15.) – 11. évf. 20. sz. (1944. nov. 1.)

A szerkesztő bizottság elnöke: Dr. Szemerjay-Kovács Dénes miniszteri tanácsos
Tagjai: vitéz Benedek Géza, m. kir. rendőrfelügyelő
Hajós László, m. kir. rendőrfelügyelő
Dr. Krisztinkovich Antal, m. kir rendőrtanácsos
Nagy Valér, m. kir rendőrtanácsos
Dr. Ribiczey Gyula, m. kir rendőrtanácsos
Dr. Szathmáry Róbert, m. kir. detektívfelügyelő

Repertórium – az egyes számok tartalomjegyzékei

A szerkesztő bizottság beköszöntője az első számból:


Beköszöntő
Ez a lap, melyet most szárnyra bocsátunk, régóta érzett hiányt hivatott pótolni. A magyar rendőrség tisztviselői karának és derék őrszemélyzetének körében mind fokozatosabban tört utat az a lelki és szellemi vágy, hogy hiteltérdemlő forrásból értesüljön a hivatása körébe vágó eseményekről, a testület egyetemét vagy egyes tagjait érdeklő hírekről, a rendőrhivatás legújabb elméleti és gyakorlati problémáitól, csakúgy, mint azokról a célkitűzésekről, melyeket szem előtt tartani és követni kell, ha hivatása színvonalát emelni és fejleszteni akarja.
Egyrészt ennek a nemes lelki és szellemi vágynak egyre erősbödő sugallatából érlelődött meg a rendőri testület legfelsőbb vezetőinek az az elhatározása, mely a „Magyar Rendőr”-t életre keltette, másrészt annak a fájdalmas hiánynak felismeréséből, hogy amíg a rendőrségnél sokkal kisebb fajsúlyú és létszámú közületek is rendelkeznek saját sajtóval, amíg minden nyugati kultúrállam rendőrségének meg van a maga kitűnően vezetett és magas színvonalú szaklapja, éppugy, mint a magyar rendőrség testvér-szervezetének: a m. kir. csendőrségnek is, – csupán a magyar rendőri testületnek kell ennek a fontos szellemi és erkölcsi támasztéknak hiányát éreznie.
A mai kor rohanó iramában pedig, amikor minden érdekkör befelé élő életet él és más körök érdekeit támogatni sem kedve, sem ideje, – amikor egy hivatási körön belül is annyi megoldásra váró kérdés, hivatásbeli probléma vetődik felszínre, hogy azok tömegében megfelelő iránytű nélkül botorkálóvá válik az ember: kétszeresen szükség van arra a felvilágosító munkára, mely a sajtó hivatása, arra a nemesebb értelemben vett irányító, a szellemi és erkölcsi látókört tágító munkásságra, mely a szaksajtó feladata..
A „Magyar Rendőr” szellemi irányítói ennek a nemes feladatnak szolgálatába akarják állítani önön erejüket és mindama bajtársak erejét, akik a lap színvonalának megteremtésében közreműködtek és annak fokozásában közreműködni fognak.
Az a célunk, hogy az egész magyar rendőri testület – tisztviselői kar és legénység egyaránt – a „Magyar Rendőr”-ben hűséges és eleven tükrét találja meg minden oly kérdésnek, eseménynek, problémának, amely hivatásának és érdeklődésének körébe esik. Kimerítő tájékoztatást kapjon a saját tagozatát érintő fontosabb eseményekről, kérdésekről épp úgy, mint azokról, melyek a rendőrség egyetemét érintik. A külföldi rendőrségek működésének és fejlődésének figyelemmel kísérése mellett a hazai elméleti és gyakorlati kérdések szakszerű megtárgyalásával szélesíteni kívánjuk a rendőrség tagjainak szaktudását és látókörét, másrészt módot kívánunk adni arra, hogy egyes egyetemesebb érdekű feladatok megoldásának lehetősége a különböző vélemények harcában kikristályosodjék.
Lapunk továbbá nemcsak tükre akar lenni a magyar rendőrséget érdeklő kérdéseknek és eseményeknek, hanem visszhangja is annak a szellemi és erkölcsi áramlatnak, lelkivilágnak, törekvéseknek és célkitűzéseknek, melyek a magyar rendőrség egyetemét és ennek keretén belül egyes tagozatait eltöltik és foglalkoztatják. Visszhangja, serkentője és továbbápolója akar lenni annak a magasabb erkölcsi szellemnek és megrendíthetetlen nemzeti érzésnek, mely a magyar rendőrség egyetemét és minden egyes tagját áthatja.
Amikor lapunkat útjára bocsátjuk, hálával és elismeréssel adózunk az úttörő munkásságát végzett elődeinek: „A Rend”-nek, a „A Rendőr”-nek, valamint „A Magyar Detektív”-nek, mely legutóbbinak kereteiből és átszervezéséből keltettük életre a „Magyar Rendőr”-t. Hálánknak kell kifejezést adnunk a M. kir. Állami Rendőrségi Detektívek Országos Nyugdíjpótló és Segélyező Egyesületével szemben, melynek áldozatkészsége tette lehetővé, hogy lapunk napvilágot lásson és fogja lehetővé tenni a rendőri testület tagjainak filléres áldozatos hozzájárulása mellett, anyagi erőforrásainak rendelkezésre bocsátásával a lap további életét és felvirágoztatását. Végül köszönet illeti Mannó Miltiades festőművészt, a lap művészi, szép borítékáért!
Igaz és önzetlen lelkesedéssel, büszke örömmel bocsátjuk szárnyra a „Magyar Rendőr” első lappéldányának ezreit. Hisszük és reméljük, hogy a magyar rendőrség tagjainak lelkében az új rendőrségi szaklapról szőtt nemesebb álmokat valóra tudjuk váltani benne és ezért a magyar rendőri testület minden egyes tagja azzal a szeretettel és megértéssel fogja támogatni a „Magyar Rendőr” működését, mint amily szeretettel és megértéssel vállalta annak irányítását


a szerkesztő-bizottság.

Forrás: Beköszöntő. In: Magyar rendőr. – I. (IX.) évf. 1. (195). sz. (1934. okt. 15.), p. 1.