Az 1934. október 15-én induló Magyar rendőr szerkesztőbizottságának beköszönő szavai az első számból:
Beköszöntő
Ez a lap, melyet most szárnyra bocsátunk, régóta érzett hiányt hivatott pótolni. A magyar rendőrség tisztviselői karának és derék őrszemélyzetének körében mind fokozatosabban tört utat az a lelki és szellemi vágy, hogy hiteltérdemlő forrásból értesüljön a hivatása körébe vágó eseményekről, a testület egyetemét vagy egyes tagjait érdeklő hírekről, a rendőrhivatás legújabb elméleti és gyakorlati problémáitól, csakúgy, mint azokról a célkitűzésekről, melyeket szem előtt tartani és követni kell, ha hivatása színvonalát emelni és fejleszteni akarja.
Egyrészt ennek a nemes lelki és szellemi vágynak egyre erősbödő sugallatából érlelődött meg a rendőri testület legfelsőbb vezetőinek az az elhatározása, mely a „Magyar Rendőr”-t életre keltette, másrészt annak a fájdalmas hiánynak felismeréséből, hogy amíg a rendőrségnél sokkal kisebb fajsúlyú és létszámú közületek is rendelkeznek saját sajtóval, amíg minden nyugati kultúrállam rendőrségének meg van a maga kitűnően vezetett és magas színvonalú szaklapja, éppugy, mint a magyar rendőrség testvér-szervezetének: a m. kir. csendőrségnek is, – csupán a magyar rendőri testületnek kell ennek a fontos szellemi és erkölcsi támasztéknak hiányát éreznie.
A mai kor rohanó iramában pedig, amikor minden érdekkör befelé élő életet él és más körök érdekeit támogatni sem kedve, sem ideje, – amikor egy hivatási körön belül is annyi megoldásra váró kérdés, hivatásbeli probléma vetődik felszínre, hogy azok tömegében megfelelő iránytű nélkül botorkálóvá válik az ember: kétszeresen szükség van arra a felvilágosító munkára, mely a sajtó hivatása, arra a nemesebb értelemben vett irányító, a szellemi és erkölcsi látókört tágító munkásságra, mely a szaksajtó feladata..
A „Magyar Rendőr” szellemi irányítói ennek a nemes feladatnak szolgálatába akarják állítani önön erejüket és mindama bajtársak erejét, akik a lap színvonalának megteremtésében közreműködtek és annak fokozásában közreműködni fognak.
Az a célunk, hogy az egész magyar rendőri testület – tisztviselői kar és legénység egyaránt – a „Magyar Rendőr”-ben hűséges és eleven tükrét találja meg minden oly kérdésnek, eseménynek, problémának, amely hivatásának és érdeklődésének körébe esik. Kimerítő tájékoztatást kapjon a saját tagozatát érintő fontosabb eseményekről, kérdésekről épp úgy, mint azokról, melyek a rendőrség egyetemét érintik. A külföldi rendőrségek működésének és fejlődésének figyelemmel kísérése mellett a hazai elméleti és gyakorlati kérdések szakszerű megtárgyalásával szélesíteni kívánjuk a rendőrség tagjainak szaktudását és látókörét, másrészt módot kívánunk adni arra, hogy egyes egyetemesebb érdekű feladatok megoldásának lehetősége a különböző vélemények harcában kikristályosodjék.
Lapunk továbbá nemcsak tükre akar lenni a magyar rendőrséget érdeklő kérdéseknek és eseményeknek, hanem visszhangja is annak a szellemi és erkölcsi áramlatnak, lelkivilágnak, törekvéseknek és célkitűzéseknek, melyek a magyar rendőrség egyetemét és ennek keretén belül egyes tagozatait eltöltik és foglalkoztatják. Visszhangja, serkentője és továbbápolója akar lenni annak a magasabb erkölcsi szellemnek és megrendíthetetlen nemzeti érzésnek, mely a magyar rendőrség egyetemét és minden egyes tagját áthatja.
Amikor lapunkat útjára bocsátjuk, hálával és elismeréssel adózunk az úttörő munkásságát végzett elődeinek: „A Rend”-nek, a „A Rendőr”-nek, valamint „A Magyar Detektív”-nek, mely legutóbbinak kereteiből és átszervezéséből keltettük életre a „Magyar Rendőr”-t. Hálánknak kell kifejezést adnunk a M. kir. Állami Rendőrségi Detektívek Országos Nyugdíjpótló és Segélyező Egyesületével szemben, melynek áldozatkészsége tette lehetővé, hogy lapunk napvilágot lásson és fogja lehetővé tenni a rendőri testület tagjainak filléres áldozatos hozzájárulása mellett, anyagi erőforrásainak rendelkezésre bocsátásával a lap további életét és felvirágoztatását. Végül köszönet illeti Mannó Miltiades festőművészt, a lap művészi, szép borítékáért!
Igaz és önzetlen lelkesedéssel, büszke örömmel bocsátjuk szárnyra a „Magyar Rendőr” első lappéldányának ezreit. Hisszük és reméljük, hogy a magyar rendőrség tagjainak lelkében az új rendőrségi szaklapról szőtt nemesebb álmokat valóra tudjuk váltani benne és ezért a magyar rendőri testület minden egyes tagja azzal a szeretettel és megértéssel fogja támogatni a „Magyar Rendőr” működését, mint amily szeretettel és megértéssel vállalta annak irányítását
a szerkesztő-bizottság.
Forrás: Magyar rendőr. – I. (IX.) évf. 1. (195). sz. (1934. okt. 15.), p. 1.
