1371 október 8-án Páris város heroldjai hírül adták, hogy St. Louis szigetének egy elkerített részén különös párviadal lesz, melyet egy férfi s egy kutya vívnak meg. Ennek a furcsa párviadalnak előzménye a következő történet:
Aubry de Montdidier egyik legkedveltebb és legtiszteletreméltóbb lovagja volt V. Károly francia király udvarának. Aubrynak volt egy óriás farkaskutyája, amely minden útján hűséges társként követte szeretett gazdáját. Egy napon a lovag eltűnt Párisból anélkül, hogy erről bárkit is értesített volna.
Egyik este Montdidier legjobb barátja furcsa kaparásszerű zajt hallott háza kapuja felől. Ajtót nyittatott s ekkor barátságosan közeledett feléje a váratlan s különös látogató: aki nem volt más: mint az eltűnt Montdidier hűséges kutyája. Szegény állat csapzottan, piszkosan és lesoványodva bukkant fel s különös magatartása gyanút ébresztett a jelenvoltakban. Nyugtalankodására elhatározták, hogy követik a kutyát.
A kutya örömmel vezette őket s nemsokára elérkeztek a bondy-i erdőbe, melynek abban az időben igen rossz híre volt. A vad erdő egyik tölgyfájának tövénél a kutya hangos ugatással kaparni kezdett. Mivel a kutya ösztöne minden bizonnyal helyes nyomon járhatott, a kaparás helyén ásatni kezdtek. Rövid munka után iszonyú kép tárult eléjük. Ott feküdt előttük Aubry de Montdidier lovag, akit bizonyára itt az erdőben gyilkoltak meg.
Az akkori igazságszolgáltatás emberei sehogy sem tudtak a gyilkos nyomára akadni. Már-már azt hitték, hogy a gyilkosságot soha ki nem deríthetik, amikor újra váratlan esemény történt. A kutya elhunyt gazdája barátjánál maradt, akit egy napon meglátogatott az udvar Macaire nevű lovagja. A lovagot megpillantó kutya nyugtalankodni kezdett, majd közelébe érve rövid, de heves ugatás után rávetette magát. Szerencséjére a közelben állóknak sikerült a dühöngő állatot megfékezni. Igen érdekes, hogy az egyébként nyugodt és barátságos állat Macaire láttára mindig hasonlóan viselkedett. A király valahogyan tudomást szerzett az esetről és azt is megtudta, hogy a meggyilkoltnak Macaire volt az egyetlen ellensége, akit egy ízben meg is fenyegetett. Úgy látszik ez a körülmény késztette V. Károly francia királyt a következő parancs kiadására: „Macaire lovag és Montdidier kutyájának meg kell egymással küzdeniök.
Macaire lovag fegyverzete egy vastag husáng volt, míg a kutya védelmére egy fenéknélküli hordó szolgált. Ezt a kutya azonban a jól védekező lovag ütlegei ellenére sem vette tudomásul, hanem hihetetlen vadsággal vetette magát ellenfelére. Az erős és megvadult állat rövid küzdelem után harcképtelenné tette a lovagot. A félig álélt lovag beismerte, hogy a nemes és közkedvelt Montdidier lovagot féltékenységből és bosszúvágytól hajtva gyilkolta meg. A becstelen lovag tettéért vérpadon fejezte be életét.
Egy akkori szobrász megörökítette a különös viadalt és a márványszobor még ma is látható a Montargis kastélyban a bondy-i erdő mellett.
A Monata Polica Bulteno eszperantónyelvű értesítőből fordította Dr. Tóth Vince rkapitány.
Forrás: Magyar rendőr. – 5. évf. 7. sz. (1938. ápr. 1.), p. 146.