Érdekes írásra bukkantam Rédey egyik művében, A rendőri szolgálat vezérfonala c. 1916-ban kiadott kötetben. Az Előbeszédben, ahogy Rédey nevezi, azt írja, hogy az őrszemélyzet okulására és oktatására írta a könyvet, amely „azonban – nem rendszeres tankönyv”, véleménye szerint más is érhet belőle. Maga a könyv a rendőri szolgálatnak csak az általános tanításait tartalmazza, és csak ott bocsátkozik részletekbe, ahol a könnyebb és biztosabb megértés azt kívánatossá teszi.
A könyv címét Rédey saját megfogalmazása szerint a rendőri irodalom hagyományaiból vette – egészen pontosan Kedvessy György a Közrendészet vezérfonala című könyvéből (Pest, 1872), amit úgy jellemez, mint a szerző „ma már persze csak irodalomtörténeti becscsel bíró, első magyar rendőrségi oktató szakkönyve”.
A könyv célja, hogy „vezérfonala legyen a jó közszellemben nevelődő rendőrnek szolgálata egész vonalán”. Legfőbb tanítása, „hogy a józan ész, a lelkiismeretes kötelességtudás és a becsületes egyenesség vezéreljék minden útjában a rendőrt, ha – jó rendőr akar lenni”.
Szóval, ebben a kötetben szerepel a jó rendőr tízparancsolata is, ami a következő lenne:
- Légy hű és kötelességtudó.
- Légy erős.
- Légy józan és mértékletes.
- Légy szorgalmas.
- Légy tapintatos.
- Légy lelkiismeretes.
- Ne légy részrehajló.
- Légy emberséges.
- Ne légy túlérzékeny.
- Légy talpig ember.
Forrás:
Rédey Miklós: A rendőri szolgálat vezérfonala. – Budapest: Pátria Ny., 1916. – p. 106-110. ; 22 cm. – (A Magyar Királyi Belügyminisztérium felügyelete alatt álló rendőrségi szaktanfolyamok kiadványai)
A bejegyzés először a rendirodalom.blogspot.com-on jelent meg…