Dorning Henrik

(Polgárdi, 1880. febr. 24. – Csömör, 1960. febr. 16.)

Munkái:

  1. A székesfővárosi magy. kir. államrendőrség ismertetése kapcsolatban a rendőri jog és eljárás hazai és külföldi fejlődésének rövid összehasonlításával. – [S.l.] : [S.n.], 1914
  2. Gábor Béla – Dorning H.: A nyomozás segédeszközei. 2. köt. – Budapest. Pátria ny., 1916. – 180 p. – (Rendőrségi Szaktanfolyamok kiadmányai, 4.)
  3. Külföldi rendőrségek : a német, osztrák és francia rendőrségek szervezete és működése. – Budapest : Pátria Ny., 1916. – IV, 190 p. ; 22 cm. – (A Magyar Királyi Belügyminisztérium felügyelete alatt álló rendőrségi szaktanfolyamok kiadványai?) – függelék: Optika a nyomozás szolgálatában. – 48 p.
  4. A rendőrség intézményének fejlődése. – Budapest: Orsz. Rendőri Szaktanfolyamok kiad., 1922. – 32 p.
  5. Die Staatspolizei Ungarns. – Budapest : Pester Lloyd, 1926. – 21 p.
  6. A rendőri fegyverhasználat és a büntetőjog. – Budapest : Hungária Ny., 1938. – 15 p.
  7. Dorning Henrik – Varga Lajos: A büntetőjog tankönyve. – 12. kiad.1 – Budapest : Rendőrség Országos Szaktanfolyamai, 1941. – 362 p. ; 22 cm. – (Rendőriskolák tananyagának tára?) – több kiadás!
  8. A gyermekvédelem. In: A Közbiztonság almanachja. – Budapest: Légrády testvérek ny., 1909. – p. 311-318.
  9. A rendőrség munkája és munkájának bírálata. In: A Budapesti Napilapok Rendőri Rovatvezetőinek Szindikátusa 50 éves jubileumi évkönyve. – 1930, p. 19-23.
  10. A bűnügyi rendőrség nemzetközi összeműködése. – Budapest: Pallas, 1937. – 10 p. [Különlenyomat: Angyal Pál emlékkönyv]

Folyóiratcikkek:

  1. Rendőrségi zoológia. [Bűnözésre betanított állatok.]. In: Közbiztonság. – XVI. évf. (1909), p. 326-328.
  2. A tekintélyről és az udvariasságról. In: Rendőr. – I. évf. (1913), p. 146-147.
  3. A betű, amely öl. [Detektívregény- és pornográfirodalom kriminalisztikai jelentősége]. In: Közbiztonság. – XVI. évf. (1909), p. 202.
  4. A büntetőnovella és a kihágási biráskodás. In: Jogtudományi közlöny. – 45. (1910) 28., p. 236-238.
  5. A tekintélyről és az udvariasságról. In: Rendőr. – I. évf. (1913), p. 146-147.
  6. A berlini rendőrség, meg az epidiaszkóp. [Vizsgálatok ráeső és áthatoló fénysugárral]. In: Rendőrségi lapok. – I. évf. (1914), p. 235-236.
  7. Írásszakértők képesítése. In: Rendőri lapok. – I. évf. (1914), p. 337.
  8. Néhány szó a méretező fényképezésről. [Fotometria; személyazonosítás]. In: Rendőrségi lapok. – III. évf. 33. sz. (1916), p. 3-4.
  9. A pillantás viszonzása. In: Jogtudományi közlöny. – 52. (1917) 4., p. 37-38.
  10. Milyen legyen a jó rendőrtisztviselő? [Képzettség és személyes tulajdonságok.]. In: Rendőrségi lapok. – X. évf. 23-24. sz. (1922), p. 1-2.
  11. Két érdekes bűnügyi esetem. [Gyilkossági kísérlet és rablás nyomozása. In: Rend. – III. évf. 26., 31. sz. (1923), p. 3-4., 3.
  12. A terhelt első [rendőrségi] kihallgatása nagy bűnügyekben. In: Rendőri lapok. – XII. évf. 7-10. (1924), p. 1-2.
  13. A detektívképzésről. In: Rend. – V. évf. 86. sz. (1925), p. 1-2.
  14. Hogyan került a daktiloszkópia Magyarországra?. In: Rend. c V. évf. 60. sz. (1925), p. 1-2.
  15. A karlsruhei nemzetközi rendőrségi technikai kiállítás. In: Rend. – V. évf. 9. sz. (1925), p. 3.
  16. Rendőrségi kongresszusok és kiállítások. In: Rendőrségi lapok. – XIII. évf. 11-16. sz. (1925), p. 1-2.
  17. A berlini rendőri kiállítás. In: Rend. – VI. évf. 81., 82. sz. (1926), p. 1-2., p. 2.
  18. Igazságügyi rendőrség. [Működési elvek.]. In: Rend. – VI. évf. 49. sz. (1926), p. 1-2.
  19. Nemzetközi bűnügyi rendőrbizottság. [Nemzetközi bűnözők felderítésére.]. In: Magyar detektív. – I. évf. 4. sz. (1926), p. 1-2.
  20. Hamis hírek ikrek ujjnyomatainak azonosságáról. In: Rend. – VII. évf. 22. sz. (1927), p. 2.
  21. Miért hivatalból üldözendő a Btk. 363. §-ába ütköző hűtlen kezelés?. In: Jogtudományi közlöny. – 63. (1928) 1., p. 3-4.
  22. A budapesti rendőrség vázlatos története 1848-tól 1928-ig. In: Rendőr. – III. évf. jubileumi sz. (1929), p. 9-27.
  23. A rendőri világkongresszusok. In: Magyar detektív. – V. évf. 19. sz. (1930), p. 2.
  24. Látszat és valóság. [A gyanú és a bizonyosság elhatárolásáról.]. In: Magyar detektív. – VIII. 2. sz. (1933), p. 3-4.
  25. A férfi sérelmére elkövetett kerítés. In: Magyar detektív. – IX. évf. 18. sz. (1934), p. 5-6.
  26. A magyar daktiloszkópia ősapja: emlékezés dr. Pekáry Ferencre – hogyan került az ujjnyomat-nyilvántartás Magyarországra?. In: Magyar detektív. – IX. évf. 10. sz. (1934), p. 5-7.
  27. A férfi sérelmére elkövetett kerítés: a kerítés bűncselekménye fogalmi körének kibővítése, a Büntetőnovella alapján. In: Magyar detektív. – IX. évf. 16. (193) sz. (1934). – p. 5-6.
  28. A daktiloszkópiáról. In: Búvár. – 1. évf. 3. sz. (1935), p. 173-178.
  29. A rendőrség és a bűncselekmények. In: Magyar rendőr. – III. évf. (1936), p. 395-398., 419-422.
  30. A mikroszkóp. In: Búvár. – 2. évf. 2. sz. (1936), p. 94-99.
  31. Az Egyesült Államok rendőri problémái [1.]. In: Magyar rendőr. – IV. évf. 2. sz. (1937. jan. 15.), p. 29-30.
  32. Az Egyesült Államok rendőri problémái [2.]. In: Magyar rendőr. – IV. évf. 3. sz. (1937. febr. 1.), p. 53-54.
  33. Akit a rendőr megvédelmezni köteles. In: Magyar rendőr. – IV. évf. 4. sz. (1937. febr. 15.), p. 79-80.
  34. A terhelt kihallgatása. In: Magyar rendőr. – IV. évf. (1937), p. 125-126., 148., 177., 225., 245-246., 271.,
  35. A rendőri fegyverhasználat és a büntetőjog. In: Jogállam: jog- és államtudományi szemle. – 37. (1938) 5., p. 163-167.
  36. A hatvanéves budapesti állami rendőrség. In: Magyar rendőr. – VIII. évf. (1941), p. 442-443.