Kínáról szóló útleírásokban gyakran olvassuk, hogy az írni nem tudó kínaiak tussba mártott hüvelykujjukat nyomják az okmány alá és ez szolgál aláírásul. Európa több nagyvárosában a rendőrség szintén hasznára fordította azt a körülményt, hogy két ember ujjának lenyomatta soha sem egyenlő és a mikor a kézrekerült gonosztevőkről pontos mérést végeznek, elkészítik ujjának lenyomatát is. Nemrég megtörtént Franciaországban, hogy egy gyilkos véres ujjával egy üvegszekrény üvegéhez nyult, s ujjának hátrahagyott lenyomatáról fölismerték és el is fogták. Ez is mutatja, hogy az ugynevezett daktiloszkopia nagyon praktikus tudomány, annál is inkább, mert nem is olyan nehéz dolog az ujj révén megismerni az embert. Bécsben, az ottani antropometriai társaságban tegnap Windt rendőrtanácsos érdekes fölolvasást tartott tegnap erről a kérdésről.
A fölolvasó falravetett képekkel bemutatta, hogy az ujjakon látható vonalak mintái egytől-egyig négy osztályba sorozhatók. Ezek a főminták a hurok, a csiga, az iv és az összetett minta. Évtizedekre terjedő kisérletekkel bebizonyították, hogy a rajz az ember egész életében ugyanaz marad. Még a halottakat is föl lehet ismerni az ujjvonalak rajzáról, mig a holttest föloszlásnak nem indul. Az egyiptomi mumiákon még most is látható az ujjvonalak rajza. A daktiloszkopiát már több országban használják föl praktikus célra. Indiában a nyugalmazott tisztviselők kötelesek ujjuk lenyomását rátenni a nyugtatóra s ezzel akadályozzák meg, hogy haláluk után hozzátartozóik ne vehessék föl tovább a nyugdijat. Az államvizsgálatra jelentkező jelölteket az ujj lenyomata után identifikálják. Bengáliában minden közjegyzői okiratot a balkéz-hüvelykujjának lenyomatával látnak el. Hasonló eljárást alkalmaznak nagy állami vállalatoknál s igy akadályozzák meg, hogy büntetésből elbocsátott munkások ujra ne jelentkezhessenek. Angliában, Argentiniában és Egyiptomban a rendőrség a fogságba került gonosztevőkről készít ujjlenyomatokat, hogy később annál könnyebben fölismerhetők legyenek. A daktiloszkopia előnye más mérő-rendszerrel szemben az, hogy az eljárás nagyon egyszerű és nincs szükség különös eszközre. A fölolvasó azután kifejtette, hogy a daktiloszkopiát igen könnyen lehetne az osztrák fegyházakban is hasznosítani. Igen jó szolgálatot tehetne a hadseregnél az elesett katonák fölismerésére. Sokszor megtörténik, hogy gyilkosságnál a gyilkos véletlenül hátrahagyja egy vagy több ujjának lenyomatát. Hosszas kísérletezés és kiváló kémikusok közreműködésével sikerült az ilyen lenyomatokat állandósítani és még akkor is tisztán láthatóvá tenni, ha másként szabad szemmel nem is észrevehető. A fölolvasó azután fölszólított a hallgatóság közül egy embert, hogy egy előbb gondosan letisztított üveglapot érintsen meg, s az üveglapot azután erre a célra magával hozott porral behintette, ugy hogy tisztán látható lett. A fölolvasó nézete szerint a daktiloszkopiával le lehetne leplezni a névtelen levélírókat is, a kik a levélpapiroson hagyják ujjuk lenyomatát.
Forrás: Budapesti hírlap. – 22. évf. 346. sz. (1902. dec. 18.), p. 17.
