A közrendészeti reform érdekében… (1877)

Közbiztonságunk


Kell kenyér, kell pénz, kell posztó és kell sok mindenféle, a mi nélkül egyesek- s államul el nem lehetünk, de kell mindenek előtt élet- és vagyonbiztonság, biztonság nélkül az élet : félélet, vagyonunk : fele vagyon.
S fajdalom, hogy közbiztonságunkban való hitünket a mindenfelől érkező rémhírek megingatták.

A legvakmerőbb tolvajlások, rablógyilkosságok csaknem napirenden vannak annyira, hogy ha azt állitjuk, hogy mi policzirozott állam vagyunk, hát ez hiu kérkedésnek tűnik fel.
Már emelkednek hangok, hogy a Ráday-provizoriumot ujra életbe kell hogy léptessük.
Mi a provizóriumoknak barátai nem lehetünk, hanem minden erőnkből sürgetjük, hogy az évek óta tervezett közrendészeti reform egyszer valahára életbe léptettessék.
Valóságos guny az államra, hogy a nép, mely adótól tulterhelve van, drága expediensekhez kénytelen folyamodni, felelős őrök alkalmazásának – minden kulturállamban bizonynyal ismeretlen – expedienséhez, hogy maga tegyen valamit, ha az állam nem tesz, legalább vagyonának némi biztonságaért és e praecarius értékű kuriózumért mesés árakat fizet: 10 egész 20,000 frtot egy-egy község.

Ez az állapot továbbra el nem viselhető; kivánjuk, követeljük az államtól, legyen bár kormányunk ezerfelé elfoglalva, hogy vagyonunkat, életünket a czélnak megfelelő intézménynyel haladék nélkül biztositani siessen, mert ez mindenekelőtt való kötelessége.
Szörnyű dolog valóban a jelen állapot; maholnap az egész országban ki lesz hirdetve a statárium s még se érünk rá, hogy ezen stigmatizáló állapoton segitve legyen.

Felkérjük megyénk derék főispánját, terjeszsze e halaszthatlan ügyet a legközelebb tartandó igazg. bizottság elé, szólaljon az fel a legerélyesebben, irjon fel a kormányhoz, figyelmeztesse, hogy mindenekelőtt az ország élet- és vagyonbiztonságát eszközölje, mert a nélkül nem ér semmit, se pénz, se posztó, se semmi.
A megye maga pedig, mihelyt szóhoz jut, első szava az legyen, hogy ezen ázsiai, nem, specificus magyar állapotot megbélyegezze, hivja fel hasonló felszólalásra a többi megyéket, irjon fel, szóval tegyen meg mindent, hogy közrendészetünk valahára ’kérdés’ magaslatára emelkedjék s haladék nélkül meg is oldassék.

Forrás: Békés megyei közlöny. – IV. évf. 7. sz. (1877. jan. 25.), p. 1. (https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1877/?pg=24&layout=s)

teknős-abonyi

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük